Gyakori kérdések a digitális nyomtatásról

K: Mi az a digitális nyomtatás?

V: Bár a kifejezésnek nincs teljesen pontos hivatalos definíciója, digitális nyomdagépnek az olyan, színes nyomtatásra képes eszközöket szokás nevezni, amelyek képesek hatékonyan és relatíve olcsón igen kis példányszámban is a hagyományos ofszetnyomtatáshoz hasonló minőséget produkálni. Szemben a hagyományos nyomdagépekkel, a digitális nyomdagépekbe nem kellenek nyomólemezek és filmek. Mivel ezek a rendszerek a fénymásolókhoz igen hasonló képalkotási rendszert alkalmaznak, ezért lehetséges akár egyenként is különböző oldalakat nyomtatni. Más szavakkal, gazdaságossá válik igen jó minőségben, igen kis példányszámban is nyomtatni. Nem kell tehát ötezer példányt rendelni egy brossúrából, ha csak kétszázra van szükség a héten... a következő héten vissza lehet jönni további kétszázért. Szintén komoly előnye a digitális technológiának a perszonalizálhatóság, az egyedi nyomtatás: ténylegesen különböző (például eltérő hátterű, vagy más-más neveket, sorszámokat, vagy akár fényképeket tartalmazó) nyomatok készíthetők.


K: Mitől más a digitális nyomtatás?

V: A digitális nyomtatást leginkább a hagyományos eljárással érdemes összehasonlítani. A hagyományos ofszetnyomtatás előkészítése meglehetősen munkaigényes. Az elkészült anyagot először le kell világítani filmre. A filmből készülnek el a nyomólemezek. Négyszínnyomás esetén filmekből is, lemezekből is négy-négy darabra van szükség. Az előhívott lemezeket a gépmester állítja be finoman, hogy a nyomdagép a megfelelő nyomatot produkálja (ez néha nem kevés selejttel jár).

Digitális nyomtatás esetén a nyomtatási feladat egyből a digitális nyomtatóba kerül továbbításra, és általában négy-öt oldalból megoldható az igazítás. Nem kell leállni sem az egyes feladatok között, ugyanígy semmi szükség a gép kimosására.


K: Mik a digitális nyomtatás előnyei?

V: A digitális nyomtatás számos előnyt kínál.

Először is, sokkal kisebb példányszámban lehet nyomtatni, nem szólva arról, hogy nem kell leállítani a gépet az egyes feladatok között és minimális mennyiségű a selejt (a hagyományos nyomdagépeket le kell állítani és néha több száz oldal is elfogy a következő nyomtatás beállítása előtt). A hagyományos nyomdagépeken készült íveket általában száradni kell hagyni több órán át a hajtogatás és vágás előtt. A digitális nyomdagépből azonnal kész lapok jönnek ki. Maga a kisebb példányszám is számos járulékos előnyt kínál: kevesebb anyagot kell tárolni, nem kell kidobálni az elavult anyagokat, jobb a minőség (sok olyan helyen is nyomtathatók színes anyagok, ahol az ofszetnyomda költségei túl magasak lennének), kevesebb munkával jár a nyomtatás, a hibák a kinyomtatott példányokon kereshetők, nem a filmeken, jobb a termelékenység, az egyes munkák digitálisan eltárolhatók és később előhívhatók és újranyomhatók; egyedi, speciális kiadások készíthetők (például egy szokásos brossúrából az ipari vásárra)... és jól jöhet a digitális nyomda akkor is, ha éppen elfogytak a hagyományos nyomdában készült anyagok.

Másodszor, a digitális nyomtatás lehetővé teszi a testreszabást, a perszonalizációt, azaz változó adatok nyomtatását. Ténylegesen elkészíthető egy brossúrából többféle változat is a különféle felhasználóknak, testreszabott mintapéldányok küldhetők ki a legnagyobb hirdetőknek az újságból, vagy éppen személyre szabott ingatlankatalógus készíthető a potenciális vásárló számára. A lehetőségeknek szinte csak a képzelet szab határt.

Végül pedig gyakran elfeledett tény, hogy a digitális nyomdagépek színtartománya valamelyest nagyobb, mint a hagyományos ofszetgépeké. A digitális nyomdagépeken nyomott kékek, zöldek és narancssárgák gyakran élénkebbnek tűnnek, mint ofszet megfelelőjük. Szintén igen éles vonalak és szöveg nyomtatható.


K: Mire számíthatok egy digitális nyomdánál?

V: A digitális nyomtatás igen jó minőségű nyomatot eredményez, de a nyomdatechnika csúcsát ma még a legjobb ofszetgépek képviselik, még akkor is, ha a digitális nyomdagépeken kinyomhatók olyan színek, amelyekkel a normál ofszetgépek nem, vagy csak nehezen birkóznak meg. Nagyon fontos azonban, hogy tisztában legyen vele, hogy az RGB színtartományban (és ennek megfelelően az RGB proofokon, mint az Iris vagy Rainbow), olyan színek is megtalálhatók, amelyek semmilyen nyomdagépen nem reprodukálhatók.

Normál körülmények között a digitális nyomtatás (kötészet nélkül) nagyon gyorsan elkészül a hagyományos ofszetnyomdához képest - már persze ha a leadott fájlokban nincs hiba és nem felejtett el mellékelni mintanyomatot a megrendeléshez. Természetesen az ütemezést befolyásolja a munka mérete és a nyomda terhelése, valamint a folyamatot a kötészeti munkák is lelassíthatják. Mindazonáltal nem ritka, hogy a digitális nyomdák akár aznapra, néhány órán belülre is elvállalnak kisebb munkákat, és a nagyobbak sem tartanak néhány napnál tovább.

Ha problémák vannak a leadott fájlokkal, hiányoznak képek vagy fontok, akkor ez további csúszást és költségeket eredményezhet.

A legtöbb digitális nyomda általában kér proofot (mintanyomatot) a megrendeléshez, vagy ők maguk készítenek egyet. A mintanyomat megtekintéséhez ragaszkodás (egyébként okos hozzáállás) azonban szintén lelassíthatja, a túl sok próbanyomat pedig megdrágíthatja a folyamatot.

A legtöbb digitális nyomda biztosít - extra költségen - kényelmes el- és visszaszállítást.


K: Miért ne menjek hagyományos nyomdához?

V: A hagyományos nyomtatáshoz számos olyan munkafázis (levilágítás, lemezmásolás, gépmosás, beállás stb.) tartozik, amelyet akkor is el kell végezni (és persze ki kell fizetni), ha egy példány készül, és akkor is, ha tízezer. Ezek a költségek csak nagy példányszám esetén térülnek meg. Természetesen még úgy is, hogy a digitális nyomdagépek egyre olcsóbbak, bizonyos példányszám (jelenleg úgy 300 ív) felett a hagyományos ofszetnyomdák költsége alacsonyabb. Mindazonáltal vannak olyan szempontok - elsősorban a hibák javítása, a nyomtatott példányokon történő ellenőrzés és a munkák tárolhatósága -, amely még akkor is a digitális nyomda felé terelheti a megrendelőt, ha az árak összehasonlíthatók, vagy akár kicsit magasabbak.


K: Miért ne használjam az irodai/otthoni nyomtatót?

V: A számítógépes nyomtatók között ma már találhatók olyanok, amelyek szinte fényképminőséget produkálnak - de rendkívül magas áron, alacsony teljesítmény mellett, speciális, sérülékeny papíron. Azok a berendezések pedig, amelyek elfogadható áron képesek nagyobb mennyiséget nyomtatni, árnyalati terjedelemben, kalibrálhatóságban meg sem közelítik a nyomdagépeket. Ezek a nyomtatók általában kényesek a papírra is - ki ne ismerné fel a bevásárlóközpontban készült, lézernyomtatott névjegyeket? És ne feledjük, hogy a nyomda nemcsak nyomdagépből, hanem kötészetből is áll: nyomtatni sokan tudnak, de hány helyen van kicsit is rendes vágó-, tűző- és kötőgép?


K: Mire NEM ideális a digitális nyomtatás?

V: A digitális nyomdagépek vagy tiszta fekete színnel, vagy négyszínben nyomnak. Direkt színek (például arany) nyomtatására nem alkalmasak. Nagy példányszám esetén olcsóbb az ofszet, nagyon nagy méret és kültéri felhasználás esetén pedig plakátnyomtatókra van szükség. Nem használhatók nagyon különleges anyagok (dobozkarton, merített papír, hőérzékeny hordozók).


K: Kaphatnék néhány ötletet, hogyan készítsem el az anyagokat?

V: Az alábbi ötletek nagy része nemcsak digitális nyomdákra igaz, hanem bármilyen PostScript fájl előállítására.


Betűkészletek

* Ne felejtse el mellékelni a betűkészleteket. Ne küldjön viszont felesleges fontokat
   a nyomdába.
* Kerülje a 9 pontosnál kisebb betűk esetében a nagyon halvány árnyalatokat.
* Kerülje a nagyon kisméretű inverz szövegeket.


Színek és tervezés

* Kerülje az egyazon színből álló nagyon nagy összefüggő területeket. Sokkal jobb valamilyen
   háttérmintát (márvány, gránit stb.) használni.
* A nagy fekete területeken tegyen 40% magenta és cián színt is a fekete alá.
* Kerülje a 10 százalékosnál halványabb árnyalatokat.
* A bonyolultabb átmeneteket ne Quarkban csinálja, hanem Photoshopban (és 5% Gauss-zaj
   sem árt).
* Kerülje a nagyméretű, kis színeltérésű színátmeneteket (könnyen becsíkozódnak).
* Quarkban ne méretezzen árnyékolást tartalmazó EPS fájlt az eredeti méret 25 százalékánál
   kisebbre.


Képek

* A képek sokszor szebbek lesznek, ha RGB-ben adja le őket (a nyomdagép RIP-je bontja
   színre). CorelDraw-val színrebontás esetén a gamut nagyon leromolhat.
* A szkennelt képek felbontása nem kell, hogy 300 dpi-nél nagyobb legyen.
* A szürkeárnyalatos képek tónustartománya 5-90% legyen. A középtartományt ki lehet kicsit
   emelni.
* Szóljon a nyomdának, ha tömörített képeket használ.
* A képek szerkesztését Photoshopban végezze el, ne a kiadványszerkesztőben.
* A Duotone képeket konvertálja CMYK-ra.


K: Mik a digitális nyomtatás erősségei és gyengéi?

V: A digitális nyomtatás legfontosabb előnyei:

* Költséghatékony nyomtatás alacsony példányszámban
* Változó adatok
* Nagyobb színtartomány
* Filmre és műanyagra nyomtatás
* Nincs száradási idő
* Élesebb vonalak és szöveg
* Sötétebb fekete szín (szöveg és vonalak)

V: A digitális nyomtatás gyengéi:

* A legjobb ofszet minőségét nem éri el
* Ha vastag papírra nyomtat és hajtani kell, akkor érdemes ellenőrizni, hogy a nyomdában
   milyen eszközzel hajtogatnak. Ha a papír nincs kicsit megnyomva (biegelve), akkor a festék
   megrepedezhet
* Nagy példányszám esetén olcsóbb a hagyományos nyomtatás